Holly szemszöge:
Úgy néz ki csodák mégiscsak léteznek. Apám, James O'Connor varázsló..nemrég, a 10.születésnapomon avattak be ebbe és a csodák világába. Minden olyan nagyszerű..gondatlan, maga a mennyország. Amíg ezen töprengtem Anyukám hagját hallottam lentről.
-Holly szedd össze magad, átjönnek Hope-ék.
Ohh ez szuper..gondoltam magamban. Nagyon nem vagyok oda ezért a lányért, szinte egyidős velem de akkor is..csak simán nem szimpi. Gyorsan átöltöztem egy normális ruhába,és mentem is le.
-Na végre Holly, hányszor kell hogy szóljak? Apádnak gyorsító bűbájt kéne szórnia rád?
-Á nem kösz..
-Szia Holly- jött le Apa is felöltözve.
-Figyelj..tudod a varázslóvilágban van néhány furcsa dolog. Először is van egy iskola. A Roxfort. Az én időmben még McGalagony volt az igazgató Dumbledore után. Most mintha valami...
Csöngettek. Anya kinyitotta az ajtót és bejött a csodálatos Harrison család. Álmosolyt csalva az arcomra néztem rájuk,nem mintha Hope nem azt csinálta volna. Elárulom hogy azért nem vagyunk jóba mert őszintén semmiben nem értünk egyet. Mindenen csak veszekszünk. Szinte soha nem lehet vele megegyezni akármennyire is próbálkozom. De majd biztos szórhatok rá valami kis átkot majd ha felvettek abba a Roxfortba.
-Holly drágám, kimennél a postáért?-kérdezte Anya és utána folytatta a csevegést a Harrison házaspárral.
Ránéztem Hopera aki vette az adást, felállt és kijött velem.
-Nem tudom minek kellett átjönnünk ne kérdezd.
-Én nem bánom hogy itt vagytok addig amíg nem veszekedünk.
Mentem a postaládához,ahh villanyszámla..Megint csak hülye csekkek.
-Nem jött semmi érdekes.Menjünk vissza.
Miközben sétáltunk az ajtóhoz egy baglyot vettem észre a háztetőn.
-Bagoly? Mit keres itt bagoly?
-Nem tudom.-mondtam csodálkozással. Beléptem az ajtón és ráléptem egy borítékra. Mi a fene? Eddig ez nem volt itt és nem láttam senkit sem az ajtónkhoz menni. Felvettem és olvasni kezdtem.
Holly O'Connor
46 Privet Court
Little Whinging
SURREY
Ez mi lehet? Jobban megnéztem a boritékot a hátulján a vörösen csillogó viasz nyomda volt. Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola. Wow végre megjött. Befutottam a konyhába, a bentlévő személyek furán néztek rám. Én csak odasétáltam Apához aki ült a széken és méregette a levelet.
-Ilyet Hope is kapott. Ma reggel érkezett. Gratulálunk Holly.-mondta Mrs Harrison.
-Hope is boszorkány?-kérdezte Apa szemöldökét felvonva.
-Igen, aranyvérű az én kicsikém. De tudja nem beszélhettünk róla, nehogy elszóljuk magunkat a mugliknak.
-Apa, mi az hogy mugli?
-Varázstalan ember, Holly.
-Akkor elmehetünk együtt az Abszol Útra?
-Ó persze, mikor induljunk?-felelte Mr Harrison.
-Felőlem amikor szeretnének, most is lehet van itthon egy kis Hopp porunk, az mindenkinek elég lesz.
Hope-val csak néztünk nagy szemekkel hogy mégis miről beszélnek az ősök.
-Te érted?-kérdeztem értetlenül.
-Halványlila gőzöm sincs.
Apáék a kandallóhoz sétáltak, és megfogott egy virácserepet.
-Előremennek?-kérdezte Anya Mr Harrisontól.
-Ó persze, Hope gyere majd Hollyval.
Ne már..vigyék már magukkal. Ha még ma jól el is beszélgettünk akkor sem változott meg a véleményem Hoperól. Mr Harrison vett egy marékkal a virágcserépből amiben valami por volt.
- Az Abszol Út.-mondta tisztán és érthetően a férfi és a lábuk elé dobta a tenyere tartalmát. Abban a pillanatban hatalmas zöld lángok csaptak fel a kandallóból és eltűnt a Harrison házaspár.
-Hope,Holly ti jöttök.-mondta Apa
Beálltunk a kandallóba vettem egy marék port.
-Az Abszol Út. -és eldobtam de épp hogy elengedtem minden zölddé változott, kénytelenek voltunk megfogni egymás karját Hopeal mert olyan érzés volt mintha repülnénk, de rángatott minden össze vissza. Csak foltokat láttunk. Elkezdett lassulni a pörgés és megérkeztünk. Kiléptünk egy poros Kandallóból és kimentünk az ajtón. Hope szülei már ott vártak minket.Minden olyan furcsa volt, még sosem jártam ezen a helyen. Ott egy állatkereskedés ott van egy cukorbolt aztán ott van egy..egy seprű bolt? Gyorsan odarohantam a kirakathoz.. egy Nimbusz 3000-es és nem kevesebb mint 1000 galleon az ára. Wow, nem tudom miért de ez megfogott.
-Apa nézd..ezzel lehet repülni?
-Lehet, ezt a seprűt a kviddics varázslójátékban szokták használni. De mennünk kell a Gringottsba gyere.
Annyit tudtam hogy az a varázslók bankja. Hát oké. Beértünk és valami fura manók járkáltak össze vissza.
Apa odament az egyikhez, amelyik a legmagasabb helyen ült.
-Holly O'Connor széfjéhez szeretnénk hozzáférni.
-Hmm, megvan a kulcsa?
-Igen persze-és átadta a manó izének a kicsi aranylóan fénylő tárgyat.
Elindultunk, de csak Apa,Mr Harrison, Hope és én. Beszálltunk egy kis szerelvénybe ami először egy hullámvasúthoz volt hasonlítható. A kocsi elkezdett mozogni és tényleg olyan érzésem volt mintha csak vidámparkban lennénk. Hamar, 1-2 perc után kiszálltunk. Kiszállt a kobold is és kinyitotta a széfem...